Kézimunkáimról - keresztszemes hímzés, kötés; a könyvekről, amelyeket olvasok; macsekokról s mindenféle egyéb dologról, ami érdekel. S ahogy egyre jobban leszek, remélem, minél több kirándulásról is beszámolhatok.

---------------------------------------------------------------------------------------------


2008-05-25

Kevés hímzés + könyv

Mostanában alig-alig hímeztem valamit, viszont ennek van egy előnye is: egyre többet olvasok megint. Sőt, a hangos könyvekkel előkerülnek lassan a kötések is. Tegnap befejeztem Karesz barna melírozott pulcsijának a másik ujját is. Már csak az eleje van, arra jobban kell figyelni, abba teszek egy kis csavart csíkot. Egy-két nap, s készen is lesz, akkor majd mutatom. S ideje lesz összevarrnom a kék pulcsit is, itt hever lassan fél éve:-( Na, talán majd együtt a kettőt...?
Tegnap lett volna a szombati SAL, hát szegény Pink Rose még a kezemben sem volt. Talán majd ma este. Már nagyon várom az anyagokat Zsuzsa boltjából, már be vagyok sózva a kannás RR-re:-)))

Most olvasom:

Koontz, Dean R.: Idegenek
Ha teljesen különbözõ, egymástól távol élõ emberek közel egy idõben furcsa dolgokat kezdenek csinálni vagy érezni, joggal gondolhatunk arra, hogy mégiscsak van bennük valami közös - persze azon kívül, hogy a megszokottól eltérõen viselkednek. Az író éjszakánként alvajár. A doktornõ minden ok nélkül kirobbanó pánikrohamoktól szenved. A nyugdíjas tengerészgyalogos retteg a sötétségtõl. Az atya elveszíti hitét Istenben. A profi bûnözõnek nem okoz többé örömet a rablás. A hétéves kislány „meg nem történt” dolgokról mesél, és egyre furcsábban viselkedik. Egy magába zárkózó nõ látványosan „kivirágzik”, és új életet kezd. A felsorolt emberek nem ismerik egymást, egészen más városokban élnek, ám szép lassan kiderül, mi bennük az az egyetlen közös vonás, ami magyarázat lehet arra, ami velük történik: július 6-án éjszaka ugyanabban a motelban szálltak meg. És azon az éjszakán történt valami...
Még nagyon az elején vagyok, tegnap reggel kezdtem, de nagyon tetszik. Könnyen olvasható, sejtelmes a történet. Persze csak annak ajánlom, aki szereti Koontz stílusát, a borzongató pszichothrillereket. Bár ez nem tűnik olyan rettenetesnek, mint pl. a Végsőkig, az néhol elég hajmeresztő olvasmány volt.

Érdekes, hogy egyre szélesedik a spektruma az olvasmányaimnak:-) Jöhet bármilyen szépirodalom, regény, vers, imádom a krimiket, klasszikusoktól s újaktól egyaránt. Olvasom az ezoterikus irodalmat, pszichológiai könyveket. Imádom Paulo Coelho könyveit, kár, hogy nincs belőle több. Olyan is van, amit csak németül tudtam megszerezni előbb, de azért átrágtam magam rajta. Persze aztán megkaptam magyarul is. Elolvastam a fellelhető összes orvosi krimit, Stephen King könyveit. Az utóbbi években találtam rá Dean R. Koontz könyveire, ezeket pár nap alatt kiolvasom. Némelyik elég komor képet fest a világról, ennek ellenére mégis szeretem olvasni. Talán a bennük levő feszültségek kicsit elfeledtetik velünk a saját életünk problémáit. Persze, vannak könyvek, amelyek kiakasztják az embert. Ilyen pl. Iain Banks műve, A darázsgyár. Talán az egyik legbizarrabb könyv, amit olvastam. Végigolvastam, mert izgatott, mi lesz a vége, de nem tartom jó könyvnek. Inkább furcsa, mint jó. Még kihagytam a tudományos-fantasztikus irodalmat: abból mindent elolvastam még fiatalabb koromban, amit csak megtaláltam a könyvtárakban:-) Mostanában kicsit hanyagolom. Bár most, hogy XDóri írt a blogjában Salvatoréról, lehet, hogy megjön a kedvem a fantasy irodalomhoz is:-) Még nem is olvastam tőle semmit, pedig egy csomó könyve megvan.

3 megjegyzés:

Dóra írta...

Nekem is van, hogy rákattanok egy íróra. Aztán egy idő után túl sablonosnak érzem. Mikor gimis voltam olvastam az Lőrincz L.László könyveket. A végén már előre tudtam egy csomó helyen a forgatókönyvet. A Stephen Kingeket is faltam, nameg az Agatha Christie regényeket. Abból mindig a Poirot tetszett jobban, a Miss Marple kevésbé. Volt Robin Cook-os korszakom is:) Aztán jött a szépirodalom. Amitől herótom van szó szerint, az Kundera. Nagyon sok embernek tetszik, de szabályosan idegesít, ahogy leírja a sorsukat irányítani képtelen embereket.
Ami most viszont mindent lesöpör, az Vass Albert. Szabályosan minden mondata gyönyörű. Lethetetlenek a könyvei (ezt már a srácim is tapasztalták)
Azokat a könyveket nem szeretem, amik a hitkérdéseket feszegetik. Ha a saját meggyőződésemmel ellentétes, akkor már rögtön nem tetszik, vagy kezdem nagyon szkeptikusan, kívülállóként olvasni, holott máskor beleveszek a regénybe. Elolvastam és szinte azonnal töröltem az agyamból a Da Vinci kódot is:) Aztán képes vagyok az utolsó 50 oldal előtt letenni az olyan könyvet, amit nem érzek hitelesnek. Így járt a nagyon beharangozott Tom Wolfe kötet: Én, Charlotte Simmons. Ennyire lehetetlen jellemet nem lehet könyvben megörökíteni, mint az a csaj.
Most az Arany iránytű harmadik kötetét olvasom. Ez is elment vallási irányba. Már sajna ezért kiestem a ritmusból, de várom a végkfejletet... Ja, amit elolvastam, szintén azért, mert egyszerűen kíváncsi voltam a végére, az a Csernus könyve, az A nő. Asszem kár volt rá pazarolnom az időm. Na jó kis litániát írtam ide. Salvatore meg jó, bár kicsit elkattant. Sokszor elképzeltem, hgy milyen filmet csinálnék a sötételf trilógiából. Közben meg rettegek, hogy ne csináljanak belőle filmet, mert tuti elrontanák az egészet. Így járt Eragon története is és egy kicsit talán még a Gyűrűk Urát is elcseszték...

Soleil írta...

Látom, Dóri, te is rengeteget olvastál, olvasol:-) Ez jó! Érdekes, Kunderát én sem értem, hogy miért olyan jó. Pár éve belekezdtem az egyik könyvébe, a könyvtárból hoztam ki, s szégyenszemre úgy kellett visszavinnem, hogy talán ha 50 oldalt le tudtam gyűrni belőle. Azóta sem vettem a kezembe tőle semmit.
Wass Albert - már olyan régen készülök arra, hogy olvassak tőle (egy csomó mindent begyűjtöttem már), de még egyszerűen nem jutottam hozzá. Az igazság az, hogy van sok elektronikus könyvem, de sokkal jobb papíron olvasni. Egy könyvvel az ember elmegy az ágyba elalvás előtt, de órák hosszat ülni a monitor előtt...nehéz. Jó lenne egy e-book olvasó készülék, de nagyon drágák.
A Wolfe-könyvet nem ismerem, de most kiváncsivá tettél, lehet, hogy elolvasom. Persze, ha végeztem az éppen aktuális olvasnivalókkal. Tudod, én ebben is MUK-olok:-)))

Dóra írta...

Látod, én könyvben képtelen vagyok muk lenni. Ha olvasok, akkor akármikor képes vagyok. Szoptatás alatt, vonatozás közben, főzés közben, míg a só után a borsot szórom két sort befalok:) De egyszerre kettőt képtelen vagyok felváltva olvasni. Nekem sok alap kimaradt. Értem ezalatt Mikszáthot, Krúdyt, Móriczot. Amikor ezek voltak soron általánosban és középsuliban, akkor Dosztojevszkij, Tolsztoj és a világirodalmi remekek voltak a befutók nálam. A hiányt szeretném pótolni, de mikor. Még hímzésnél is több könyv van, amit szeretnék elolvasni.

Kész munkáim

Készülő munkáim