Kézimunkáimról - keresztszemes hímzés, kötés; a könyvekről, amelyeket olvasok; macsekokról s mindenféle egyéb dologról, ami érdekel. S ahogy egyre jobban leszek, remélem, minél több kirándulásról is beszámolhatok.

---------------------------------------------------------------------------------------------


2009-12-31

BÚÉK!


2009-12-24

Boldog Karácsonyt!


Férjecském kis versikéjével szeretnék minden kedves ismerősömnek, tűbarátnőmnek s egyéb olvasóimnak békés, boldog ünnepeket kívánni. Kívánok mindenkinek nyugodt napokat szerettei körében!

2009-12-20

Sárkány-RR








Itt nem mutattam még a gyógynövényes RR első növénykéjét sem, amit ZDora kendőjére készítettem. Jó volt hímezni az anyagra, hasonló, mint az MP-kép anyaga. A sok franciacsomóval azért megküzdöttem:-D Mindig át akartak bújni a másik oldalra, de talán nem lett olyan ronda a végeredmény.

Remélem, a két ünnep között majd lesz elég időm a kannás meg a gyógynövényes RR következő kendőjére is, már itt várakoznak a sorukra:-D

Az eltűnt idő nyomában...


Nos, elkezdem előszedegetni, mutogatni, hogy mit is csináltam a nagy hallgatás időszakában. Tulajdonképpen nem is olyan sok mindent, bár még nincs is mindről fotóm. Egyelőre mutatom, amiről van kép, aztán holnap majd megpróbálok fotózni még világosban.

Először is a hímzések:

Nem is mutattam még a fagyis kannát a teáskannás RR-ből, Brunyi kendőjére hímeztem. Jó volt hímezni erre az anyagra!

2009-12-18

Ébredés

Ma megpróbálom felébreszteni blogomat Csipkerózsika-álmából. Bizony, eltelt 2 hónap úgy, hogy teljesen eltűntem:-(
Enyhén szólva magamba voltam zuhanva, valahogy minden téren úgy éreztem, hogy semmi nem megy.
Először is a munkám... Az idei tanévig azt hittem, hogy a tanításban ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni. Nagyon nagyot tévedtem, lehet! Sőt, úgy látszik, hogy valami mélyzuhanásba keveredtünk. Évről évre nehezebb... Egyre több gyerek van egy osztályban, s egyre kevesebb gyerekszem néz a szemembe, amikor én magyarázni szeretnék neki. Sokkal érdekesebb a mobil, az mp3... most már az mp4. Ha nem tanítanék a 11-12-13. évfolyamon is, csak a 9-10-ben, valószínűleg már megbolondultam volna. Szeptember óta többször elgondolkoztam azon, hogy hova is jövök reggelente... iskolába? tanítani?... néha állatkertbe, cirkuszba, sőt néha a diliházhoz is hasonlatos a dolog. Bevallom, azt is fontolgattam, hogy érdemes-e még ide eljárnom, van-e egyáltalán valami értelme az egésznek?
A cukrom, vérnyomásom tótágast állt. Délelőtt egekig érő értékek, délután normális... Aztán amikor már 20 közelébe is emelkedett a cukor, persze, orvos... Inzulinemelés, több gyógyszer, semmi. Aztán kaptam lesz@rom tablettát is:-D Most elmondhatom, hogy kezdek rendbe jönni. Ami még sokat rontott a kedvemen, az az volt, hogy augusztus közepétől elkezdtem nem aludni. Rendesen lefeküdtem, aludtam 1,5-2 órát, aztán kész. Reggelig fent voltam úgy 6-8-szor, volt, amikor 10-szer is. Aztán 4-től meg nézelődtem a sötét szobában. Nappal néha már úgy éreztem magam, mintha egy zombi lennék... Aki persze rendesen tevékenykedik, csinálja a dolgait, tanítana (ha hagynák):-D
Most kb. 2 hete jobban alszom, kb. 4-ig egyben, aztán még egy kicsit. Vagy a leszar@om tabletta jött be, vagy az, hogy megpróbálom elfogadni a helyzetet úgy, ahogy van, s sokkal nyugodtabb vagyok megint. Úgy, mint azelőtt.
S még mielőtt azt hinnétek, hogy végképp elegem van a suliból, hát nem így van:-D Amilyen hülye vagyok, még mindig szeretek itt lenni. Még mindig szeretem a gyerekeket is, még a rosszakat is... Csak elkeserít, hogy mennyi-mennyi elfuserált sorsot látok magam körül, mellett, mennyi boldogtalan, céltalan gyerek van a mi társadalmunkban. Nem jól van ez így. S egyre több körülöttünk a rossz dolog, s az érzéketlen viselkedés. Vajon hova vezet ez? Remélem, lesz ebből kiút, s a jó emberek, jó hírek is szaporodni fognak.
Na, elég az elmélkedésből... Délután megpróbálom összeszedni, miket is hímeztem, kötöttem, amíg hallgattam. Mert azért a zombik is alkotnak néha:-D

Kész munkáim

Készülő munkáim