Kézimunkáimról - keresztszemes hímzés, kötés; a könyvekről, amelyeket olvasok; macsekokról s mindenféle egyéb dologról, ami érdekel. S ahogy egyre jobban leszek, remélem, minél több kirándulásról is beszámolhatok.

---------------------------------------------------------------------------------------------


2008-12-22

Boldog Karácsonyt!


Boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak és barátomnak!

Ajándékok


Most decemberben két kedves tűbarátnőm is meglepett valamivel. Egyikre sem számítottam, s nagyon-nagyon jólesett, hogy gondoltatok rám!

Még december elején jött meg Brunyi-Judit csomagja Belgiumból. Nagyon szép kis kitet küldött, karácsonyi képeslapokat lehet belőle készíteni. Olyan szép minták, nagyon finom színekkel. Majd jövő karácsonyra lesz belőlük valami, lehet, hogy nem is képeslap. Annyira megörültem a kis csomagnak, napokig elő-elővettem, nézegettem a mintákat... Remélem, januárban indul majd rendben a mi új RR-ünk, már úgy hímezném a kis kannácskákat!

A másik csomagocska most jött szombaton. Egész nap nem is voltunk itthon, gyorsan letudtam a 6 órámat a suliban - szombat lévén, s utolsó nap nem volt igazán érdemi munka:-) Bár azért jutott öröm délelőttre is, kis osztályom meglepett egy ajándékcsomaggal karácsonyra meg a névnapomra! Eszembe sem jutott, hogy esetleg kapnék valamit, s lám, gondoltak rám, olyan jólesett! Kár, hogy nem volt ott mindenki a szombat miatt. Majd az első héten viszek valamit nekik én is, az osztályfőnöki órára, remélem, ott lesz mindegyik gyerekem. Sajnos a kollégákkal most nem tudtam maradni - a suliban ilyenkor van Éva-nap, Karácsony s aztán Szilveszter, így egymás után, egy délután:-D

Most mi robogtunk Pestre, s csak késő este értünk haza - s itt várt engem Akrucip-Anita kis csomagocskája! Nagyon meglepődtem, bevallom, nem is gondoltam rá, hogy kapok valamit. S nagyon-nagyon szépet kaptam!!! Tűpárnának nevezném, bár nem tudom, merek-e majd ebbe a gyönyörűségbe tűket szurkálni:-) Lehet, hogy nálam inkább csak dísz lesz, amit szívesen elnézeget az ember:-) Olyan finom kis munka, hátul bársonyos anyag van, s abba még belehímezve a nevem! Elöl pedig klassz kis hímzés, s icipici kis csodagyöngyök is vannak benne - nagyon tetszik! Azért azt még meg kell jegyeznem, hogy Anita egy kedves levelet is mellékelt a csomagjába, s rám bízta, hogy megvárom-e a Szentestét vagy most nézem meg, mit kapok - hát..., kb. fél óráig bírtam, de igazán, vártam egy ideig, de aztán győzött a kiváncsiságom:-)

Igazán nagy örömet szereztetek nekem, Lányok, köszönöm! 

Újabb fonalak






Az elmúlt hetekben megint újabb fonalakra is szert tettem:-) A Lidlből van a fehér-arany meg a bordós melírt, s kaptam kötőtűket is. Aztán annyira dicsértétek az Aldiból való fonalakat, hogy én sem nyugodhattam:-) Addig hízelegtem Karesznak, amíg elvitt Mosonmagyaróvárra az Aldiba:-) Már alig volt a fonalakból, de azért még volt egypár sálra való, sőt, még a zoknikötő gyapjúfonalból is találtam egy csomaggal a szebbik színből. S ami a legjobban tetszik, azok a bambusz körkötőtűk! Nekem nagyon bejönnek! Sokkal gyorsabban kötök velük, mint a másik fajta tűkkel:-) Már készen vagyok 5 szőrös sállal, most kötöm a hatodikat. Közben készül egy pulóver is, meg még egy mellényt is kötöttem, amibe a sálam anyagából tettem néhány csíkot. A fonalakat meg az én mellényemet mutatom is, a többit majd az ünnepek után. Féli-meddig titkosak:-)

Kár, hogy most nem hímezhetek. Időm sincs, na meg a pici tűt sem tudom még fogni. Az ujjaim még nem akarják:-( De karácsony után...! Ha tudok tűt fogni, ha nem, orrvérzésig fogom hímezni a Pink Rose-omat!!! Már alig várom:-)

Macsik



Pinky cicánk alaposan meglepett bennünket két napja! Ahogy Karesz kivitte a reggelit a garázsba, előgurult 3 kiscica! Nem is tudtuk, hogy újból kölykei vannak, hiszen már jó ideje elköltözött tőlünk, hónapokig nem is láttuk. Aztán mióta hidegebb lett, minden nap jön enni, egyre rendszeresebben. Hát persze, pici cicái vannak, s visszaköltözött velük hozzánk. Ma reggel megnéztem őket, hát szerintem még 2 hónaposak sem lehetnek! Csoda, hogy így kibírták a hidegben! Négyen vannak, és olyan kövérek, mint valami kismalackák:-D Nem tudom, mi lesz velük, ha tényleg jön a nagyobb hideg. Még a puha parízert is csak csócsálják, még nem tudnak rendesen enni. 

Pelyheske bezzeg a helyén élvezi az életet, ha teheti, benn alszik a pokrócán.

S egy kép az utcánkról, mert olyan szép:-) Bár amikor ilyen szép pirosas minden, utána sajnos iszonyú szél van egész nap. Azt nagyon nem szeretem.

Szenteste nálatok - Régen és most 1.

Hubbub-Dóri meginvitált egy új játékra:-) Milyenek voltak nálunk a Szentesték régen és most? Még össze kell szednem az emlékeimet, úgyhogy majd később fogom megírni. Lehet, hogy majd a mostani Szenteste után, még frissiben:-)

Addig is megszólítom Christinét, meséljen majd ő is, ha van kedve.

Gospel koncertek



Brigi lányom mindig nagyon szeretett énekelni, mióta Pesten él, sokáig keresett egy helyet, ahol énekelni tudna. Aztán rátalált a Golgota Gospel Kórusra, ahová már eljár egy ideje. December közepén 5 koncertjük volt egymás után, amiről sajnos mi most lemaradtunk a nyavalyám miatt. Remélem, a tavaszi koncertre majd mindenképpen eljuthatunk mi is Karesszal. Nagyon szép lehetett! A közelebbi képen jobbra a legszélső az én lánykám:-)

Újra itt vagyok



Végre sikerült magamat összeszedni, s valahogy kikeveredni az újmódi betegségemből. Remélem, ezután nagy ívben elkerül majd... Annyi minden jó dolog történt egyébként az utóbbi napokban, hogy nagyon boldog vagyok:-) Még a több napi mozdul(hat)atlanság sem tudott letörni:-) 

Azt sem tudom, hol is kezdjem az irományomat, annyi minden kimaradt, amiről pedig írni akartam. Na valahol elkezdem... Vagy kezdem a végénél: már ádvent 4. vasárnapján is túl vagyunk, itt egy kép az ádventi koszorúnkról, most már 4 égő gyertyával. Még egy kép: a gyertyák, amelyeket a koszorúra tettem, fémvázban voltak, abból kioperáltam őket. Viszont ezekbe illatos mécsest téve, csodálatos látványt ad este, s nem utolsósorban csudajó illatot is áraszt a szobában.

2008-12-12

Azért még élek:-)

Itt az ideje, hogy újból valami életjelet adjak, s előbújjak a depiből. Kedd óta itthon dekkolok betegen:-( Már írtam egy párszor, hogy a suliban minden hétfőn-kedden majd megfagytam. Hétfőn 14 fok, kedden 16, szerdától értük el mindig a 18-at. Minden hetet végigdöglődtem, hétfő-kedden átfagytam, aztán hétvégéig felszívtam magam valahogy, közben hol itt, hol ott fájt. Közben azért egy jó hír: a múlt hétvégén a hőközpontosok találtak valami hibát, s most hétfőn már 18 fokkal kezdtünk:-) S persze én mikor dőltem ki?! Kedden reggel nem tudtam felállni! Már vagy 2 hete nem tudom rendesen hajlítani az ujjaimat, aztán nem mozdult a derekam, a nyakam, hátam... Erre keddre a bal térdembe ment bele ez az iszonyú fájdalom, s nem tudtam ráállni a lábamra. Hát ez sajnos már betegállomány, más megoldás nincs:-( Állítólag artritiszem van, ízületi gyulladás, ami vándorol bennem ide-oda. Hát igen, közben bejárta a bokáimat, könyököm, csuklóm...most a jobb térdemben van. A legrosszabb, hogy az ujjaimból meg a derekamból nem akar távozni, de bízom abban, hogy sikerül kiűzni. Na, betegségről ennyi bőven elég is...

Nézzük, miről is akartam még írni. Ahogy olvasgattam a blogokat, annyi minden eszembe jutott, amiről írtam volna, aztán meg szépen elmaradtam mindennel. Majd, majd... aztán többnyire nincs belőle semmi. Mindenről frissiben kéne írni, amikor még új az élmény. Ha az ember halogat, akkor minden fakul, halványodik, s elillannak a gondolatok. Pedig mostanában még rendesen fényképezgettem is, hogy majd mutogatok is, ezt is, azt is, aztán tessék... semmi se lett belőle. Le vagyok maradva mindennel. Még csak karácsonyváró hangulatom sincs sajnos, ez van. Hiába van ádventi időszak, látom, mindenki szépen feldíszítette a lakását is, nálam semmi. Na jó, a tavalyi ádventi kszorúra tettem új gyertyákat, meg kiraktuk az ablakokba a hétágú égőket, meg az ablakokra a lógókat, de ennyi... Inkább csak megszokásból. Nincs még szinte semmi ajándékunk, semmi tervem. Máskor ilyenkor már tervezni szoktam a karácsonyi napok menüjét, sütiket, most azt se. Nem is tudom, lesz nálunk idén Karácsony? Vagy csupa kapkodás lesz az egész?? Tele vagyok kétségekkel... Más is van így talán, hogy jó lenne este lefeküdni, s úgy felkelni reggel, hogy már túl vagyunk az egészen, vagy csak én vagyok ilyen béna?? Egyszerűen csak rettentő fáradt vagyok, elkeserít ez az új nyavalya.

Annyi sk. dolgot is szerettem volna készíteni ajándéknak, ezekből alig lesz valami. Majd jövőre? Hímezni most nem tudok, kötni még csak-csak.  De ez már egy másik bejegyzés témája lesz.

Kész munkáim

Készülő munkáim