Kézimunkáimról - keresztszemes hímzés, kötés; a könyvekről, amelyeket olvasok; macsekokról s mindenféle egyéb dologról, ami érdekel. S ahogy egyre jobban leszek, remélem, minél több kirándulásról is beszámolhatok.

---------------------------------------------------------------------------------------------


2010-04-22

Az új kincsem:-D





A héten újabb öröm ért! Karesz vett nekem egy új fényképezőt!!! A régi Nikont nagyon szerettem, de mostanában sajnos már több sebből vérzett. Minden felvétel után kikapcsolt, várni kellett, mire újból beindult - pillanatfelvételekhez már nem volt ideális:-D S közben alul kézzel kellett tartani, nehogy kiessen belőle az akkumulátor... A kis pixelhibáját meg ne is említsük... Azért jól szolgált hosszú-hosszú ideig, 2001-től képek ezreit készítette el. S ma is dolgozott még, lefotózta az új testvérkéjét:-D Panasonic Lumix - a neve is tetszik! A virágot már ő fotózta le:-D

2010-04-19

Osztálytalálkozó a régi gyerekeimmel






Szombaton találkoztunk a volt tanítványaimmal, akik 1994-ben végeztek nálunk. Nagy izgalommal vártam ezt a napot! 16 éve már, hogy elballagtak az osztállyal, s több lánnyal azóta sem találkoztunk. Pedig van, aki itt lakik a városban, csak valahogy elkerültük eddig egymást (vagy csak én megyek be ritkán a városba hétköznapokon). Sajnos, nem tudott mindenki eljönni, jó lett volna őket is látni...

Először furcsa volt látni a komoly, felnőtt nőket... Hiszen az én emlékezetemben úgy élnek, mint vihogós, vidám fruskák:-D Aztán, ahogy telt az idő, s néztem őket, már mindenkiben felfedeztem a régi arcát. Egyszercsak már mindenki olyan volt, mint annak idején:-D Hoztak a lányok jó pár képet is kirándulásokról, a ballagásról, a gyakorlati helyükön elkapott pillanatokról...

Ami még nagyon megmelengette a szívemet, hogy mennyi-mennyi gyerekük van! Jó dolog, hogy 2-3 gyerek van szinte mindenkinél, s milyen szépek! Az egész picike babáktól a 13-14 éves kiskamaszokig. Az egyik kislányt már tanítom is matematikából.

Sokat beszélgettünk, úgy elrepült az idő, észre se vettük, s már este lett. Remélem, találkozunk még, s az most nem 16 év múlva lesz:-D Lányok, köszönöm szépen a csodás napot!

Újratöltve...


Nagy csend van itt már megint... A gépecském egy ideje már nem akart képeket feltölteni a blogomba. Aztán már kép nélküli bejegyzést se akart... Aztán csak úgy szó nélkül eltüntetgette a különböző programokat a gépről, s pár dolog meg nem indult el. Így még elvoltam vele egy darabig:-D Aztán egyik napról a másikra nem látta az egyik partíciót... persze azt, amelyen minden fontos dolgomat tartottam. Még pár napot halogattuk a gyógyítást, míg valahogy elővarázsoltam s elmentettem a fontos mappáimat. Szerencsére sikerült:-D

Akkor már jöhetett a doktor bácsi, Karesz személyében:-D Először nagyon-nagyon ellenállt a kis Windem, de aztán csak beadta a derekát. Most már minden remekül szuperál... éppen csak a gépen tárolt dolgaim, irományok, fotók vannak hatalmas káoszban itt-ott. Jó lenne rendet rakni köztük... időt kérek! Nincs valakinek?

Amúgy is jól hanyagoltam mindent mostanában... Bár néha azért olvasgattam a kedvenc blogjaimat, de már megint nem kommenteltem sehol, e-maileket nem írtam stb-stb. Szóval teljes lemaradásban vagyok. Hímzés, kötés, olvasás... csak döcög. Pedig már nem foghatok mindent a tavaszi fáradtságra:-D

S ráadásul mennyi-mennyi jó dolog történt mostanában! Azt sem tudom, melyikkel kezdjem... Talán akkor a legutóbbival, az elmúlt szombattal, s aztán majd szépen haladok visszafelé:-D

Kész munkáim

Készülő munkáim