Kézimunkáimról - keresztszemes hímzés, kötés; a könyvekről, amelyeket olvasok; macsekokról s mindenféle egyéb dologról, ami érdekel. S ahogy egyre jobban leszek, remélem, minél több kirándulásról is beszámolhatok.

---------------------------------------------------------------------------------------------


2008-10-24

Kipécéztek - 2.

Na végre van egy kis időm, hogy leírjam a válaszaimat. Közben örömmel láttam, hogy akiket én (is) kipécéztem, már többen írtak is magukról 7 dolgot. Jó ez a kis játék, annyi új dolgot lehet így megtudni mindenkiről!
Elgondolkodtam rajta én is tegnap óta, mit is írjak magamról. Először nehezen jöttek a gondolatok, aztán meg hirtelen annyi lett, hogy azt sem tudom, melyikkel kezdjem. Na lássuk:

1. Alapvetően introvertált, befelé forduló vagyok. Talán ezért is választottam a tanári hivatást, így a nap nagy részében kénytelen vagyok kifelé fordulni:-) Gyerekkoromban álmaim foglalkozása a tolmács volt, majd a pszichológus, de akkor mindkettő olyan elérhetetlennek tűnt. Most olyan gyerekeknek próbálom "tolmácsolni" a német nyelvet, akiknek zöme ennek mereven ellenszegül:-), s az eltelt majd' 3 évtized alatt sok-sok sérült lelkű gyerekemnek voltam "pszichológusa" (is).
2. Szomorú vagyok amiatt, hogy olyan messze vagyunk a családunktól. Amióta lányaink kirepültek, a legközelebbi rokon is 110 km-re van tőlünk, a gyerekeink meg 160-ra innen. Nincs mese, előbb-utóbb közelebb kell költöznünk. Legszívesebben egy kis házikót szeretnék, közel mindenkihez, egy olyan helyen, ahol nyugodtan lehet biciklizni, sokat úszni, erdőben gyalogolni.
3. Szeretek olvasni, imádom a papír mindenféle formáját. Karesz szerint már beteges, hogy mennyire féltek könyveket, újságokat, papírokat. Amikor új füzetet kezdek, szinte ünnepi érzés fog el, s fizikai fájdalomként élem meg, ha valaki egy új, tiszta papírlapot meggyűr vagy tépkedve lapoz egy folyóiratot.
4. Mindig érdekelt az ezotéria, s mindenféle dolgok, amelyek számunkra (még) megmagyarázhatatlanok. Nem vagyok vallásos, de hiszem, hogy van célja annak, hogy itt vagyunk a földön, s mindennek megvan a maga ideje.
5. Tipikus bika vagyok, nagyon makacs. Sokáig türelmes vagyok, de ha kihoznak a sodromból, akkor öklelek. Régen sokat rágódtam apró-cseprő dolgokon, sérelmeken, ma már tudatosan túllépek bosszantó dolgokon, s igyekszem a szépet meglátni mindenben. Én is azt vallom, hogy ha rámosolyogsz a világra, a világ is visszamosolyog rád. S ez beválik, sokszor tapasztaltam! Örülök annak, hogy az iskolában még mindig tudom szeretni az úgynevezett rossz gyerekeket is.
6. Szeretem az állatokat. Ha lenne rá lehetőség, sok-sok állatot bevállalnék itthon, így csak az egy-két (néha több) macsival élünk együtt. Érdekes, hogy velem minden macskám beszél, s ezt értsétek szó szerint:-)))
7. Nagy hibám, hogy egyszerre mindig sok dolgot akarok csinálni, s így sokszor nem érek valaminek a végére. Egyszerre 4-5 könyvet olvasok, több mindent hímzek, kötök úgy, hogy az előzőket még nem fejeztem be. Valahogy úgy érzem, mintha lemaradnék valamiről, ha csak úgy simán tévéznék vagy zenét hallgatnék. Valamit közben mindig csinálok még. Jó lenne, ha befejezném pl. a kötéseimet rendesen. Egy-két nap alatt megkötök valamit, aztán elteszem a szekrénybe, s képtelen vagyok összevarrni készre. Aztán egyszercsak nekidurálom magam, s 2-3 óra alatt elkészül. De akkor minek várok vele sokszor hónapokat?
+ Még egy dolog magamról, mert ezt nem hagyhatom ki: már egy éve a legnagyobb vágyam az, hogy a betegségeimből, gyógyszereimből próbáljak valamit lefaragni. Jó lenne elhagyni az inzulint, s a "halálos négyesemet" legalább lejjebb csökkenteni, ha megszüntetni nem is tudom teljesen. Úgy érzem, most már több mint egy éve elindultam egy jó úton. Biztos vagyok abban, hogy napról napra jobb lesz. S mivel a blogom alapvetően hímzős blognak indult, azt is megemlítem, hogy a javulásomat sokban segítettétek ti is, többi blogoló társak, régi s mostani fórumosok, kedves hímzőtársaim:-)

2008-10-23

Kipécéztek:-)

Tegnap este olvasgattam mindenféle blogokat, akkor láttam ezt az új játékot. Éreztem, sorsomat én sem kerülhetem el:-))) Draconiss-Dóri kipécézett magának, így színt kell vallanom:-) Kis türelmet kérek, addig is összeszedem a gondolataimat, egyelőre főzés és némi házimunka következik.
A szabályok:
1. linkeld be a blogodba azt, aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.
DDóri belinkelése megtörtént, a 2. lépés kicsit még várat magára, de itt van a lista, akikre én (is) kiváncsi vagyok:

Amotae
Belinda
Brunyi
Christine
Delfike
Jucus
Szazu

2008-10-17

Azért hímeztem is:-)






Régen mutattam már hímzést is. Kicsit haladtam a Taj Mahallal, erősen le vagyok maradva a házikós SAL-lal, ez már biztos nem készül el idén. Nem baj, majd jövőre:-) A legtöbbet a Ralina-féle táskát bökögettem esténként, most így áll.

Közben Briginek elkezdtem kötni a sálat a világoskék szőrös fonalból. A Reatex akciós fonalaiból választottam ezt. Elég hosszú szőrei vannak, megkötve majdnem olyan, mint egy szőrme. Kiváncsi vagyok, fog-e majd tetszeni a lánykámnak. Olyan jó finom puha és meleg!

Macsikáim 3 hónaposak



Már régem mutattam a cicóinkat. Misu-Pamacs(ka) és Fekete Szini vasárnap lesznek 3 hónaposak, most a legszebbek! Misu a napokban tanulja a tetőnjárást, kétszer is úgy kellett onnan leszedni:-) Végre sikerült őket Pelyheske mamával együtt lekapni.

További képek Pannonhalmáról









Pannonhalma - 2008. október 14.






Kedden volt a tantestületi kirándulás. Pannonhalmára mentünk el, Karesz is eljött velünk. Amikor megérkeztünk, még óriási köd volt. Nagyon érdekes volt, hogy az apátság alatt a házak teljesen ködbe burkolóztak, olyan volt az egész, mintha egy tó partján állnánk. Nagyon szép volt. Aztán később gyönyörű napos időnk lett. Olyan szép volt a táj is, az a sokféle barna, vöröses szín a fákon! Igazi szép őszi nap volt.

Bevezetőnek filmvetítés volt az apátság történetéről. Olyan klassz volt, mert orosz vendégek is voltak, s ezért a magyar nyelvű filmet oroszul feliratozták, így aztán kicsit feleleveníthettem az orosz tudásomat is:-)

Aztán körbevezettek, megnéztük a templomot, aztán a könyvtárat. Azok a gyönyörű régi könyvek! Nem bánnám, ha bezárnának oda egy hónapra akár! Aztán megnéztük a pincészetet, volt egy kis borkóstoló. Aztán ettünk egy fini ebédet az egyik helyi étteremben, majd még a pálinkáriumot is megnéztük. Este 6-ra értünk haza, nagyon jó kis nap volt!

Nagyon örülök, hogy végre én is együtt tudtam lenni a kollégákkal ilyen kirándulós napon is, ez már nagyon hiányzott nekem! Boldog vagyok, hogy végig tudtam járni mindent, fel tudtam mászni az összes lépcsőkön, s a pincészet tetejére is fel tudtam menni, az azért kemény menet volt, de sikerült! Éppen egy éve, tavaly októberben határoztam el, hogy véget vetek a problémáknak, napról napra jobban leszek. Igen, napról napra jobban vagyok:-) Nemsokára itt az őszi szünet, most olyan jó hosszú lesz! Remélem, tudunk majd közben jó nagyokat gyalogolni. Már csak egy vágyam van: szeretnék annyit lefogyni, hogy elhagyhassam az inzulint. Nagyon szeretném!

Nyúlavató



Pénteken, október 10-én volt a suliban a hagyományos diáknapunk. Reggel diákparlament, aztán nyúlavató, este diszkó. Az én osztályom 9-es, tehát ők (is) voltak a nyulak:-) A 12-esek mindenféle vicces feladatokat találtak ki nekik, aminek elvégzésével bizonyítják, hogy méltóak arra, hogy iskolai közösségünk része lehessenek. Szerencsére az elmúlt évek során nem voltak túl megalázóak ezek a feladatok, s mostanában az is jó, hogy egyszerre 3-4-5 gyereket hívnak ki, s együtt kell szerepelniük. Az nem olyan égő, mintha egyedül kellene produkálniuk magukat.

Sajnos én nem tudtam maradéktalanul élvezni a mulatságot, mert baromi rosszul voltam. Rázott a hideg, szédültem, s alig tudtam odébb mozdulni, olyan izomfájdalmaim voltak. Így a nyúlavató után irány a dokim, kaptam is jó kis 6 darabos kapszulát, ami gyorsan rendbe hozott szerencsére. Itthon aztán kiderült, hogy 39,5 fokos lázam volt - délelőtt! Azt hiszem, életemben nem volt még ekkora lázam. Alapvetően hideg az alphőmérsékletem, 36-nál nemigen szokott több lenni. Az influenzákat is 37,5-tel szoktam átvészelni. Úgyhogy eléggé ki voltam készülve ettől a magas láztól, beájulva aludtam szombat reggelig, csak enni keltem fel közben. Közben kértem az univerzumtól a segítséget, hogy gyorsan rendbe jöjjek, mert kedden tantestületi kirándulás, azt nem akartam kihagyni. A bajaim miatt már úgyis lemaradtam róla 2 évben is, most nagyon szerettem volna én is menni. Sikerült, meg is jött a segítség:-) Vasárnap már egész jól voltam, így hétfőn már simán mehettem is tanítani.

Répatorta


Közben elkészült életem első répatortája is valamelyik hétvégén. Annyit olvastam már róla, hogy milyen finom, meg egészséges, meg... Aztán múltkor öcséméknél volt egy cukrászdából való, abból kóstoltam egy kis darabkát, az egy kicsit száraznak tűnt. Gondoltam, kipróbálom, nekem hogy sikerülne. Böngésztem, olvasgattam a neten, ki hogyan készíti, aztán az egyiket kipróbáltam. Így nézett ki. A látvány nem olyan szép, a máz nem sikerült, talán nem is kellett volna rátenni, de mindegy, első példánynak jó lett.

Ízre nagyon finom volt, Brigi s Karesz meózta, szerintük príma lett. Nekem kicsit tömény volt, a cukor is elég sok volt benne, én csak keveset ettem belőle. Ki kellene kísérletezni egy olyat, ami édesítőszeres, s az íze olyan, mint ezé. Majd próbálkozom.
Jövő hétre meg már tervbe van véve Draconiss-Dóri csokitortája. Már alig várom!

Előkerültem:-)

Most látom, hogy az utolsó bejegyzésem szeptember 23-án volt, ma meg október 17. van! Jól elhanyagoltam a kis blogomat... De hova is tűnt több mint 3 hét? Próbáltam magam feltunningolni a rossz passzból, több-kevesebb sikerrel. Suli megy, jó hideg van, de legalább már reggel van fűtés, 9-ig... aztán meg beleheljük a gyerekekkel. Voltak jó s rossz napjaim, volt, hogy egy-egy óra után azt mondtam, hogy én többet tanítani - sose! -, aztán másnap meg kisütött a nap, s fantasztikus matekórát lehetett tartani, a gyerekek gondolkodtak, együtt gondolkodtak velem!!! Manapság ez nagyon ritkán esik meg sajnos. Szóval elég dimbes-dombos-völgyes hangulatban, azért megpróbálok a pozitív oldalon maradni.
A továbbiakban megpróbálom összefoglalni az elmúlt napokat, mi is történt eseményekben, hímzések terén. XDóri szerint mindig ömlesztve írom a dolgokat, utólag összeszedve mindent:-))) Most is hű leszek az eddigi szokásaimhoz:-)

Kész munkáim

Készülő munkáim