Még mindig a hétvégéről

Vasárnap még egy jót reggeliztünk Klaudiáéknál, s közben már meg is jött értem Karesz. Már előtte megígérte, hogy elmegyünk úszni Balfra hazafelé menet. Kiváncsi voltam, hogy ezt még vasárnap is így gondolja-e, mert ő azért annyira nem szeret vízben lenni, mint én:-D S igen, igen, igen! Voltunk úszni!!! Nagyon élveztem az úszást, a vízben is fájt a vállam meg a kezeim, de valahogy egész másképp, olyan kibírható mértékben. Majdnem 2 órát sikerült úszkálni, nagyon jól esett! Jó lenne sokkal többször... Legközelebb, ha megyünk, akkor én majd az uszodába megyek, Karesz meg a meleg dagonyába, s akkor mindketten jól járunk:-)

Úszás után be akartunk menni az étterembe, ahol Klaudia férje dolgozik, de aztán láttuk, hogy mennyire telt ház van. Így tovább autókáztunk, s végül a Terciába mentünk be Fertőendréden. Egyik kollégám már annyit dicsérte, gondoltuk, megnézzük mi is. Nem csalódtunk benne, gyors volt a kiszolgálás is, az étel meg finom. Most ettünk először fokhagymalevest cipóban - nem bántuk meg:-D

Igazi gyógyító-wellness-hétvége sikeredett így, szombaton a léleknek, vasárnap a testnek:-) Több ilyet kellene, könnyebb lenne a szürkébb napokat is elviselni...

Most amúgy is megpróbálok valami gyógyulásfélébe kezdeni. Tegnap jó karban levő 90-esként tudtam csak hazajönni a suliból - Kareszt be kellett hívatnom az épületbe, mert megint nem tudtam se fogni, se normálisan járni... Ennek most már a fele se tréfa, úgyhogy gyógykúrába kezdtem. Felszerelkeztem mindenféle gyógyteákkal, kenőcsökkel, tinktúra-alapanyagokkal... Meglátjuk, mi lesz belőlem...

Ami még lemaradt - a talin kaptam:-)

Tegnap jöttem rá, hogy én még nem is mutattam, miket kaptam a lányoktól a Sárkánytalin. XDóritól kaptam egy aranyos kis Lanarte-készletet, nekem kakas van rajta - s ez életem harmadik  készlete, nagyon örülök neki! Egy kis csomag pici gombocskát is kaptam tőle, ilyeneket még sose láttam közelről. HubbubDóri festett nekünk fonalakat, már mutatta is a blogjában. Én kék-sárga-zöldet kaptam, gyönyörűszép! Csinált hozzá kis tartókat is, szerinte bénák lettek - nekem tetszenek, én még ilyet sem tudnék, elsőre egyáltalán nem rosszak! Klaudiától pedig (a fincsi kaják mellett persze) kulcstartókat kaptunk, amibe majd lehet hímezni valami apró mintát.

Köszönöm szépen, Lányok!

Még mindig Sárkánytali:-D

Hosszú ám a mondanivalóm, hiszen a Sárkánytali is hosszú volt:-DDD

Aztán ebéd után jött a nap fénypontja, a mutogatás! Mindenki tudott megint újat mutatni! Többen is megmutatták a legelső hímzésüket - én csak a 25 éves kalocsai kezdeménnyel tudtam előállni, az igazi első - egy terítő anyósomnak - nincs lefotózva. Draconiss-Dóri persze ebben sem volt kispályás - elképesztő mennyiségű ádventi - karácsonyi zsákocskát csinált első hímzésként, s egy csomón még a minta is teljesen bonyolult volt:-DDD A képeken lehet látni, hogy micsoda irtózatos mennyiség! A többiek dolgait is próbáltam mindet fotózni, az enyémeket meg XDóri képein lehet látni.

Este aztán felmentünk a vendégszobába, s ott aztán már hímeztünk, kötöttünk is. Nagyon jó volt! A kezünk fürgén dolgozott, de a szánk is járt ám:-DDD Olyan jókat beszélgettünk, sztoriztunk, csak úgy repült az idő! Aztán Klaudia férje is feljött, s teljesen jól bekapcsolódott a beszélgetésbe, egész éjfélig ott volt velünk. Nagyon szimpi volt nekem is! 

Éjféltájt feküdtünk le, én reggel 6-kor ébredtem először. Nagyon jól aludtam, meg is lepődtem, mert itthon fél 1 körül fekszem le, s rendszeresen fél 4 körül ébredek fel, aztán már csak rövid szakaszokat alszom reggelig. Ott viszont végig aludtam 6-ig! Kb. 8-kor már mindenki ébren volt, s a lányok még a hímzésbe is belekezdtek:-D Kár, hogy nekem nagyon béna reggelente a jobb vállam, karom - már igazán elmúlhatna! Vasárnap reggel pizsamában az ágyban hímezgetni - nem rossz, miért is nem próbáltam ki én ezt még sose? Hiszen most már nyugodtan meg is tehetném néha:-D

Aztán Klaudiától még kaptunk bőségreggelit, s értem már jött is Karesz, de ez már egy másik bejegyzés lesz...

Nagyon jól éreztem magam megint a lányokkal, szuper jó volt!!! Olyan jó, hogy mindenféléről tudunk beszélgetni, jó megnézni egymás munkáit. Jó, hogy most már többen is érdeklődtök a kötés iránt is - talán legközelebb már tényleg zoknit fogunk együtt kötni?:-D Jó volt megnézni Klaudia patchwork-dolgait is - tőlem talán ez áll a legtávolabb, pedig nagyon tetszik, de csak távolról csodálom és álmélkodok:-D Olyan jó, ahogy egyre jobban megismerjük egymást, hasonlítunk is, meg különbözünk is. A legjobb, hogy nem érzem, hogy kirínék közületek, teljesen közétek valónak érzem magam, nem érzem köztetek még a koromat se, s ti sem éreztetitek velem - pedig Anita még akár a lányom is lehetne:-DDD Én is nagyon szeretlek benneteket, ahogy DDóri és HDóri is írta, s örülök, hogy vagytok! Igazán léleküdítő volt a veletek töltött idő, most bespájzoltam ám örömből:-D Jó volt veletek lenni, s már várom a márciust, amikor XDóri vár majd bennünket. Klaudia, még egyszer köszönöm, köszönjük a nálatok töltött órákat, mindent!

A képeket feltettem az albumomba itt. Az itt mutatott képekből egyet XDóritól lopiztam, csak hogy én is rajta legyek egyen:-D

Sárkánytali 3. - Sopron, 2009. január 17-18.

Hát végre elérkeztünk a soproni Sárkánytali hétvégéjéhez is:-DDD Már szinte mindenki írt róla, most akkor jöjjön az én beszámolóm is!

Már nagyon-nagyon vártam ezt a szombatot, hogy végre megint találkozzunk a lányokkal, beszélgessünk, hímzéseket, fonalakat simizzünk... Először úgy volt, hogy csak 4-en alszanak ott Klaudiáéknál, s XDóri meg én majd szombat este hazajövünk. Nekem most volt félévzárás, gondoltam, szombaton tali, szórakozás, pihizés, aztán majd vasárnap itthon körmölöm az ellenőrzőket meg a statisztikákat... Aztán pénteken az osztályozó értekezlet után megtudtam, hogy XDóri is maradhat vasárnapra is... hát ez megadta a végső lökést: ebből én sem maradhatok ki! Végre nem kell lesnem az órát, mikor jön értem Karesz... Telefonáltam is gyorsan Klaudiának, ha lehet, én is ott alszom:-D Az ellenőrzők meg megvártak ám türelmesen... ma szinte egész nap körmöltem:-DDD

Érdekes, én is szombat reggel pakolásztam össze, mint a többiek, bár azért előző este összekészítettem, mit is vigyek mutogatni, hímzést, kötést... Előkerült egy 25 évvel ezelőtt elkezdett kalocsai terítőm is - még a kórházban vettem, amikor Brigit szültem. Talán mondanom sem kell, hogy pár napig gőzerővel hímeztem, aztán azóta is úgy áll:-DDD Klaudiának én is vittem hímzett ajándékot is, bár azt hittem, kész se leszek vele időre, de aztán mégis sikerült valahogy rábírni a hímzésre a fájós ujjaimat. Egy kis biscornut csináltam, persze sárgát:-D A többiek is hoztak néhány sárga lógókát:-DDD

Szombaton én érkeztem elsőnek, de nem sokra rá megjöttek a többiek is. Közben én már szétnéztem egy kicsit Klaudiáéknál. Nem élnek hatalmas lakásban (ahogy mi se), de nagyon szépen van berendezve, olyan hívogatóan otthonos az egész. S mindenhol látszik a keze nyoma, ez nagyon tetszett: a falakon a hímzései, a finom kis bannerek a konyhában, hímzett kulcstartó, a fiúknál a párnák...

Nagyon finomakat ettünk, ízlett minden nagyon... A lányok repetáztak is rendesen:-D, nekem persze meg kellett tartóztatnom magamat, hogy aztán kicsit bűnözhessek a sütikkel:-DDD Mindenki finomakat hozott megint, s Klaudia gyümölcstortája is fini volt! Tényleg, Lányok, most már igazán elkezdhetnénk feltenni a recepteket a Sárkánykonyhára. Ígérem, záros határidőn belül sort kerítek rá én is - már csak a karácsonyról, 5 könyvről, tervekről kell írnom - nem vagyok ám úgy lemaradva:-DDD

Szenteste nálatok - régen és most 2.

Végre eljutottam ide, hogy behozzak valamit a lemaradásaimból. Írok a karácsonyainkról, ahogy azt Hubbub-Dórinak ígértem, hmmm...már nagyon régen. Most leírom gyorsan, mielőtt még eljönne a 2009-es karácsony is:-DDD

Gyerekkori karácsonyainkról szép emlékeim vannak. Amíg csak egyedül voltam, arról kevés emlékképem van. Csak annyi, hogy nagyon szép fánk volt, finom ételek voltak, s mindig gyönyörű szép babákat kaptam. Aztán amikor 7 éves lettem, már ketten voltunk gyerekek öcsikémmel. Sokáig hittünk a Jézuskában, apuval mindig sétálni mentünk, megnéztük, melyik házakba érkezett már meg a karácsonyfa. Jó volt nézni az ablakokon át a fényes égőket. Akkor volt a legszebb, amikor a hó is elkezdett közben esni... Érdekes, emlékeim szerint régen sokkal többször volt hó karácsonykor. Aztán mire hazaértünk, mindig éppen már elment a Jézuska:-DDD - ott állt a szép fa és alatta az ajándékok. Nekem egy bánatom volt gyerekkoromban: mivel Éva vagyok, a névnapom valahogy mindig egybefolyt a Szentestével, mintha nem is lett volna:-) Aztán, amikor férjhez mentem, ez megváltozott - most már van igazi névnapom is:-D

Ma már furcsa talán, de nekünk régen a narancs és a földimogyoró is azt jelentette, hogy karácsony van. Az év többi részében nemigen kaptunk ilyesmit, maximum a Mikulás-csomagban volt, de karácsonykor egy csomót ehettünk!

Amikor már gyerekeim lettek, mi is próbáltuk hasonlóan széppé tenni nekik a karácsonyi napokat. Először én díszítettem, Karesz sétált velük - egészen addig, míg egyszer rámdőlt a fa, és a törött üvegdíszek belefúródtak a hátamba:-D Ezután megpróbáltuk valahogy együtt előkészíteni, aztán közösen elmentünk sétálni, s mire megérkeztünk, minden a helyén volt:-D Persze voltak nagy kapkodások is! Az első években, amikor még Nyergesen laktunk mi is, mint anyuék és anyósomék, a következő menetrend alakult ki: már délben faállítás, hogy korán vacsorázzunk, mert este eljöttek anyuék és anyósék is. Természetesen nem mindig jött össze minden időben, volt néha némi idegeskedés - de aztán végül minden jól alakult. Aztán a következő 2 napon mi mentünk át a szüleinkhez.

Aztán elköltöztünk Csornára, 106 km-re az otthoniaktól. Na innentől jó darabig jövés-menés volt a karácsony. A szenteste a miénk volt, de azért sokáig nem lehetett fennmaradni, mert másnap indulás ... egyik nap ebéd, s karácsonyozás anyósoméknál, este alvás anyuéknál, másnap családi ebéd öcsémékkel. Ezeket tulajdonképpen szerettem, mert jó együtt lenni a családdal, de mindig egy kicsit elveszett az, amit a karácsonyban szerettem régen. Szenteste után a többi napon csak úgy pihengetni, együtt lenni, együtt játszani a gyerekeimmel, férjemmel. Lassan megöregszünk, és mégis mindig csak utazunk - utaztunk a karácsonyi napokon.

Mostanában meg már még nehezebb a dolog. Noncsó már férjnél van, most már azt is össze kell hangolni, hogy ők melyik nap melyik szülőhöz, melyik nagyszülőhöz mennek. Egy-két évben most már csak hármasban karácsonyoztunk Brigivel, aztán Noncsóék később jöttek. Persze 25-én, 26-án azért még mindig találkoztunk otthon, a szüleinknél a teljes családdal, csak már nem alszunk ott. Ahogy idősödik az ember, úgy érzem, egyre jobban esik a saját ágyamban aludni, a megszokott helyemen:-)

Azért remélem, hogy még sok karácsonyt tudunk majd eltölteni családi körben. Néha jó előkeresni a régi fotókat a régebbi évekből, s látni, hogyan nőnek a gyerekeink, milyenek voltak, s hogyan változnak a testvérem fiai... Néhány fotót fel is teszek ide a régi karácsonyainkról. Egy kép a csornai ünnepi kivilágításról... Aztán egy jó régi kép: Noncsó van rajta anyuval meg én a pocaklakó Brigivel... Aztán itthoni karácsonyok, az egyiken még Bruni kutyánkkal...hogy szerette a karácsonyt, s milyen régen nincs már velünk:-( Az egyik képen öcsém fiai még milyen picikék:-)

Most látom, jó hosszúra nyúlt a beszámolóm...

Blogbarátság

Anyustól kaptam tegnap ezt a kedves jelölést - eddig csak a HAED-képét kísértem figyelemmel, mióta Kismollyval együtt belekezdtek. Most a blogját olvasgatva láttam, még mennyi mindennel foglalkozik ő is, tetszenek a dolgai. Ma megjelölt Delfike is - aki ezzel megelőzött engem:-D, s Kata és Draconiss-Dóri is érdemesnek tart a barátságára. Nagyon jól esnek ezek, Lányok! Szívet melengető érzés, hogy egyre több embert lehet így megismerni a blogolás során.

A díj - oklevél - üzenet (?) lényege:

"Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket.Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Már tegnap este elgondolkodtam azon, hogy kinek is küldjem tovább ezt a barátság-jelölést. Mindenképpen szeretném a Sárkánybébiknek, aztán Delfikének (bár ő ma bejelölt engem, de remélem, lehet visszajelölni), aztán Christinének s Évinek, akinek a blogját talán a legrégebben olvasom, s most sem múlik el úgy nap, hogy be ne néznék hozzá. Tehát akiket blogbarátnak jelölök:

Anita

Draconiss-Dóri

Klaudia

Hubbub-Dóri

XDóri

Delfike

Christine

Amotae

Igazság szerint még nagyon sok embert meg tudnék nevezni, akiket közel érzek magamhoz, s megérint a blogolása akár a hangvétele, gondolkodásmódja, akár az elkészített szépségei miatt. A blogolással és fórumozással tényleg kitágult az ember előtt a világ. Sok emberrel ismerkedünk meg, de sajnos sok ember mellett el is megyünk, aki akár barát is lehetne. A világ kitágult az internettel, de az idő meg egyre kevesebb lett.

Amióta netezek (hú, már 14 éve!), több emberrel is kezdtünk szorosabb levelezésbe. S bár néhány pillanat megírni ma egy e-mailt, de aztán egy idő után ritkulnak ezek a levelek, s van, aki teljesen elmarad. Volt, hogy én nem írtam egy darabig, volt, hogy a másik, s aztán meg is szűnt a levélváltás. Sajnálom ezeket a kezdődő barátságokat...

Örülök, hogy van, akivel személyesen is tudunk, tudtunk találkozni, de érdekes, hogy van több olyan ember is, aki a blogján keresztül lesz ismerős, s egy kicsit részt veszünk egymás életében is - örülünk az örömének, s együtt búsulunk vele, ha valami baj éri. Remélem, még sokáig tudom majd olvasgatni a blogotokat, s talán majd több személyes találkozásra is sor kerül.

Mit is csináltam 2008-ban?

Már jó sokan elkészítették a kollázsokat az elmúlt évben befejezett munkáikról, hát én is csatlakozom. Persze egy kis eltéréssel, nem a befejezett dolgokat mutatom, hanem mindent, amit hímezgettem s kötögettem az elmúlt évben. S persze egy csomó minden nincs még befejezve:-D De néhány dolog már egészen közel áll a befejezéshez! 2009-ben jó lenne sok mindent készre varrni! S ez ugye a kötésre is vonatkozik - csak ne lennék olyan lusta a pulcsik összevarrásában!

Külön csináltam egy kollázst a hímzésekből és a kötésekből is, így jobban látszanak. S most látni, hogy az utóbbi hetekben átalakultam sálkötővé:-DDD Most kötöm a hetediket a szőrös sálakból!

Újra itt

Végre rászántam magam, hogy írjak valamit a blogba. Az utóbbi másfél hónapom nem valami jól alakult, még mindig nem vagyok a topon. Kezd kiborítani, hogy hol az egyik lábamra, hol a másikra nem tudok rendesen ráállni, a vállamban már egy hete benne van ez a frászkarika, az ujjaim meg hol félbénák, hol teljesen azok. Ma még a suliban a szekrényemet is mással kellett becsukatnom, mert nem tudom az ujjammal elhúzni a tolós szekrényajtót:-( Persze azért rendületlenül bökögetek, bár többnyire kötögetek. A kötés könnyebb rossz kézzel, mint a hímzés:-)
Közben jól elmaradtam mindenféle bejegyzéssel, pedig a fejemben már úgy megírtam őket:-D Most meg az sem jut megint eszembe, hogy miről is akartam írni. Vannak mindenféle adósságaim - régi és mostani karácsonyokról, az olvasott könyvekről stb. Nem összegeztem az elmúlt évet, nem írtam tervekről - bár nálam már az is túl nagyszabású terv, ha egyáltalán be akarnám fejezni az eddigieket. Már annyiszor nekiláttam, hogy számba veszem az elkezdett, s be nem fejezett dolgokat, de még sose jött össze. Azt hiszem, mindenféle új tervek és álmok helyett - mert azok persze vannak, minden nap újabbak és újabbak! - egyszerűen csak leltározom a dolgaimat, s szépen sorban megcsinálom őket.
Akkor először is kezdem egy kis összefoglalóval az elmúlt évről...

Már 2009 lett

Minden kedves olvasómnak és barátomnak boldog új esztendőt kívánok! Mindenkinek hozza el ez az új év azt, amire vágyik, amit szeretne elérni akár a családi életében, akár a munkájában. Bökögető társaimnak sok hímzéssel eltölthető szabad időt, kötögetőknek rengeteg szép új fonalat, csodás mintákat kívánok. S legfőképp: nyugalmat és békességet mindenkinek az új évben.

Látom, már majdnem mindenki összegezte a karácsonyi ünnepnapokat, leírtátok az elmúlt év összegzését, van, aki a jövőre vonatkozó terveit... Én most még csak úgy nézek ki a fejemből:-DDD Aztán majd jövök megint ömlesztve a beszámolómmal, megint 3 hetet összezsúfolva:-) Közben röpködnek itt megint a SAL-ötletek meg csipkekendők és társai - egyre nehezebb lesz visszafognom magam! El ne felejtsem: a sok MUK-os társamnak kívánom még, hogy 2009-ben sok-sok mindent be tudjunk fejezni az elkezdettekből:-D