Még egy dolog a 2007-es évből. Nem is írtam, de közben a kazánunk megjavult, sajnos csak 28-án. Így 6 napot voltunk fűtés nélkül. Szerencsére ez már a múlté. A szilvesztert már jó melegben töltöttük a tévé előtt kettecskén. Gondoltuk, kisétálunk éjfélre a városi évbúcsúztatóra. Fél 12-kor el is indultunk. Igen ám, de a két kismacskánk Póka Angi alias Pósa Béla és Pelyheske elindultak utánunk, mintha csak kutyák lennének. Egyszerűen nem lehetett őket visszakergetni. Se hazakergetni, se elkapni...mindig beugrottak a kerítéseken belülre. Az egyik félúton elmaradt, hazaindult, de Angi csak nem tágított, egészen a városközpontig követett. Akkor aztán elkezdődött a durrogás, tűzijáték, petárdázás. A mi cicánk erre megfordult, kilőtt visszafelé, már csak azt láttuk, hogy mint a nyíl, iszkol hazafelé. Hát azóta sajnos nem láttuk:-( Remélem, valaki befogadta valahol, s azért nem került haza.

Aztán hazajöttünk, s persze Pelyheske is eltűnt. Visszamentünk keresgélni, s fél 2 körül megtaláltuk a Volán-telepnél. Ölben hoztam haza, ő is teljesen meg volt kergülve a zajoktól. Így aztán egyedül maradt, mert az anyja már nem engedi a közelébe, hiába, már 5 hónapos "nagylány":-) Most aztán ő is benti cica lett, nincs szívem egyedül kint hagyni a garázsban. Ezt a helyzetet nagyon élvezi is, amint a képeken is lehet látni. Alig várta ma is, hogy megjöjjek a suliból, már vonult be ő is a helyére. Egy baj van vele: míg anyja, Pinky békésen szunyókál a helyén, Pelyhesnek még mindent fel kell fedezni, megcincálni, levadászni. A karácsonyfáról már le is varázsolt néhány dolgot, színes diót, lerágott egy kis piros angyalhajat... Még állandóan lesni kell őt, amikor bent van.