Gumisüti

Most szedtem le a fényképezőről a múlt heti süti képeit is. Még karácsony előtt tette fel a receptet valaki valamelyik fórumon, a múlt hétvégén kipróbáltam. Nincs benne semmi liszt, csak tojás, cukor, kakaó, tejföl, zselatin. Amikor elkészült, elég rémisztő volt:-) Amikor az egyik réteget ráöntöttem, hirtelen kitüremkedett belőle az alsó kakaós rész, mintegy szigetet képezve a tetején. Így nem volt valami étvágygerjesztő látvány:-) De amikor felvágtuk, a tányéron már egész jól nézett ki. Nagyon ízlett a családnak.

Elkészültem!

Készen lettem a hímzéssel:-) Karesz már be is keretezte, úgyhogy holnap már visszük is anyuéknak. Nagyon tetszik ezzel a zöld kerettel. Amikor hímeztem, mindig nézegettem, hogy nem túl csicsás-e, nagyon hangsúlyos lett rajta a sárga keretrész. De aztán így keretezve teljesen más lett az összkép, nekem tetszik így. Remélem, az ünnepeltek is örülnek majd neki!

Itt egy teljes kép, kicsit elfordítva, hogy ne villanjon be a vaku, meg egy közeli a felső virágról, aminek a kontúrjával bíbelődtem olyan sokáig.

Aranylakodalom

Most látom, hogy megint eltelt 2 hét, mióta írtam ide. Úgy repülnek a napok! Suliban félévzárás van, napok óta csak irkálok.
Közben azért hímzek is, anyuéknak készül egy kis kép emlékbe. Ma 50 éves házasok! Holnap tartjuk meg, szombaton az arnylakodalmat náluk a Városházán, aztán egy szűkebb körű családi összejövetel lesz. Így is leszünk vagy 22-en. Ma délután még be kell fejeznem a hímzést. Egy kis szöveget hímeztem hímzővászonra, s programmal csináltam köré egy kis virágmintát. A KM évkönyvében láttam egy hasonló képet, onnan vettem át a szöveget. Itt is köszönet a készítőnek:-) Még kontúrozni kell, aztán lehet keretezni. Nem is gondoltam, hogy ilyen sokáig tart majd a kontúr. Már vagy 3 órát kontúroztam, s még van belőle legalább 1-1,5 órányi.
Remélem, este majd tudok feltenni róla fotót is.

Most olvasom:
Laurie, Hugh: A balek
Hugh Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy…, vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor, csibészes gonosztevők. Rejtő Jenő és P. G. Woodhouse legjobb napjait idéző karakterek, lendületes cselekmény. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli,pergő,izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális – ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit.
Nekem eléggé nyögvenyelősen megy az olvasása, bár hallottam, hogy van, akinek letehetetlen. Én kicsit jobbat vártam. Végül is nem rossz, de nekem kriminek kicsit furcsa.

Ma jól belehúztam, most többet írtam ide, mint máskor egy hónap alatt:-) Ígérem, ezentúl nem hanyagolom el a blogomat, naprakész leszek. S azt is elhatároztuk a kis topikunkban, hogy idén sok-sok dolgot fogunk befejezni, hímzést, kötést, kinek mi van elkezdve. S minden szombaton bökögetni fogom valamelyik SAL-képemet is (Kinkade-házikó, The Pink Rose, Spirit of Winter).
Ráadásul én is elkezdtem tavaly a Maryse-házikókat még február táján, amit a lányok csináltak (csinálnak) SAL-ban, azt is be kellene fejezni. De előbb a Casa Mia naptárat, még mindig csak a májusnál tartok. Megint a bőség zavarával küzdök:-)

Még egy dolog a 2007-es évből. Nem is írtam, de közben a kazánunk megjavult, sajnos csak 28-án. Így 6 napot voltunk fűtés nélkül. Szerencsére ez már a múlté. A szilvesztert már jó melegben töltöttük a tévé előtt kettecskén. Gondoltuk, kisétálunk éjfélre a városi évbúcsúztatóra. Fél 12-kor el is indultunk. Igen ám, de a két kismacskánk Póka Angi alias Pósa Béla és Pelyheske elindultak utánunk, mintha csak kutyák lennének. Egyszerűen nem lehetett őket visszakergetni. Se hazakergetni, se elkapni...mindig beugrottak a kerítéseken belülre. Az egyik félúton elmaradt, hazaindult, de Angi csak nem tágított, egészen a városközpontig követett. Akkor aztán elkezdődött a durrogás, tűzijáték, petárdázás. A mi cicánk erre megfordult, kilőtt visszafelé, már csak azt láttuk, hogy mint a nyíl, iszkol hazafelé. Hát azóta sajnos nem láttuk:-( Remélem, valaki befogadta valahol, s azért nem került haza.

Aztán hazajöttünk, s persze Pelyheske is eltűnt. Visszamentünk keresgélni, s fél 2 körül megtaláltuk a Volán-telepnél. Ölben hoztam haza, ő is teljesen meg volt kergülve a zajoktól. Így aztán egyedül maradt, mert az anyja már nem engedi a közelébe, hiába, már 5 hónapos "nagylány":-) Most aztán ő is benti cica lett, nincs szívem egyedül kint hagyni a garázsban. Ezt a helyzetet nagyon élvezi is, amint a képeken is lehet látni. Alig várta ma is, hogy megjöjjek a suliból, már vonult be ő is a helyére. Egy baj van vele: míg anyja, Pinky békésen szunyókál a helyén, Pelyhesnek még mindent fel kell fedezni, megcincálni, levadászni. A karácsonyfáról már le is varázsolt néhány dolgot, színes diót, lerágott egy kis piros angyalhajat... Még állandóan lesni kell őt, amikor bent van.

Jó kis könyveket is kaptunk karácsonyra, lesz mit olvasni! Kettőbe már bele is kezdtem persze:-)

Még mindig karácsony, illetve Éva-nap. Egy kép a fánkról, s egy ötletes ajándék Meli sógornőmtől Éva-napra! Talált nekem egy francia vörösbort, nézzétek csak a nevét:-))) Ez igazán klassz ajándék! Olyan jólesett nekem, hogy ilyen személyre szóló dolgot talált!

Még egy kicsit visszatekintek az év végi eseményekre is, mert jó pár napot kihagytam mostanában. Mutatok néhány dolgot, amelyek elkészültek még karácsony körül.

Az első egy kis karácsonyi kép. Az osztályban karácsonyi húzást csináltunk, s az utolsó osztályfőnöki órán megajándékoztuk egymást. Én idén szerencsére az egyik lányt húztam, így egy kis hímzést is bele tudtam csempészni a csomagjába. Nagyon örült neki:-)

Aztán ami még elkészült: anyunak csináltam egy biscornut a Magazin ajándék selyemfonalával. Kicsit nehéz volt hímezni vele, nagyon csúszott, viszont az eredmény nagyon szép. Aztán végre elkészültem a napraforgókkal is, anyósom kapta a névnapjára. Az utolsó pillanatban készült el, hazaindulás előtt 10 perccel kereteztük be. Szerencsére ő mindig értékeli a szép hímzést, s azt, hogy valamit saját kezűleg készítek neki. Nagyon örült a képnek:-)

S közben készülget a Norton-kút is a Magazinból, ez majd anyué lesz, ha igaz, akkor a februári szülinapjára.

Új év, új remények

Hát véget ért a 2007-es év. Már ideje volt. Talán a legrosszabb volt eddigi közös éveink közül, pedig volt már épp elég, pontosan 27. A 2008 csak jobb lehet az ideinél.
Kívánok minden kedves olvasómnak, s a bökögetős társaknak boldog új esztendőt, egészségben, szeretetben, sok szabadidőt, hogy a hobbinkat is tudjuk tovább művelni.
Idén csak egy újévi fogadalmam volt: idén máshogy kell élni, nem szabad kórházba kerülnöm. 2006 és 2007 tavaszán is kórházban múlattam az időt, idén kihagynám, ha lehet. Remélem, sikerülni fog. Idén ballag az osztályom, most annyi mindent kell szervezni, megcsinálni, nem hagyhatok ki napokat.