Kézimunkáimról - keresztszemes hímzés, kötés; a könyvekről, amelyeket olvasok; macsekokról s mindenféle egyéb dologról, ami érdekel. S ahogy egyre jobban leszek, remélem, minél több kirándulásról is beszámolhatok.

---------------------------------------------------------------------------------------------


2008-11-15

Gyerekkori emlékek



Még adós vagyok a gyerekkori emlékeimmel is. Heni és Anita hívott játékba engem is.

A játék lényege (Childhood Memories):
1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyermekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!
3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!
4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!

Mivel ilyen lusta voltam, hogy csak most írom le az emlékeimet, ezért én már nem jelölök tovább senkit, hiszen már szinte mindenki blogjában olvashattam erről.

Gyermekkori emlékek... mi is jut először eszembe. Talán az első egy óvodáskori. Előbb elmélkedtem Kálmán Józsi barátomról, s éppen most a találkozón emlegettük fel azt az esetet, ami kiskorunkban történt. Anyuék az ő szüleivel együtt elmentek Pestre, ha jól emlékszem, színházba. Mi meg Józsival az én nagymamáméknál aludtunk. Délután kint voltunk játszani, aztán persze elkódorogtunk valamerre. A közelben új házakat építettek, már kezdett sötétedni, s mi beleestünk egy hatalmas gödörbe. Valószínűleg az alapot kezdték kiásni. Sehogy sem tudtunk kimászni, hiába kiabáltunk, sírtunk... Aztán egy juhász ment arra hazafelé, ő hallott meg bennünket, s abotja segítségével húzott ki onnan. Közben már mindenki minket keresett, mama, papa, anyunak a 4 öccse... Kaptunk is a mamától rendesen, persze csak szóban:-) S most tudtam meg anyutól, hogy ő erről nem is tudott, nem szóltak nekik a mamáék:-)

A másik, ami eszembe jut, azok a gyerekkori kirándulások, nyaralások... 3 évesen a Balatonon, ahol éjjel apu lábára estem, mert persze én akartam aludni az emeletes ágyon, s ahol kis vödörben hordtam a vizet az ismerős bácsi kopasz fejére:-) Utazások Budapestre, Állatkert, Vidám-park... nagyon szerettem. S nyáron mindig elutaztunk vasárnaponként Komáromba, a strandra. Még mindig a számban van az íze annak a csokis piskóta sütinek, amit anyu sütött ilyenkor. Sose ettem azóta olyan finomat. S az első tavaszi napokon mindig elmentünk Öreg-kőre, ibolyát, gyöngyvirágot szedtünk. Apu, öcsém meg én felmásztunk a barlangba, anyu meg addig kipakolta lent a piknikes táskát.

Már akkor is nagyon makacs voltam (merthogy bika lennék). Anyu biciklivel vitt az oviba, s ahhoz nekem volt egy párnám. Egyszer nagyon dacosan érkeztem haza, s a lépcsőházban az ajtónk előtt földhöz vágtam a párnámat. Anyu azt mondta, hogy addig nem mehetek be, amíg fel nem veszem, Ő unta meg hamarabb:-) Várt, várt, aztán kénytelen volt behívni:-)

1 megjegyzés:

Delfike írta...

Nagyon élveztem az emlékekről a beszámolód!Olyan hihetetlennek tűnik,hogy voltál te is csintalan gyermek.

Kész munkáim

Készülő munkáim