Osztálytalálkozó a régi gyerekeimmel

Szombaton találkoztunk a volt tanítványaimmal, akik 1994-ben végeztek nálunk. Nagy izgalommal vártam ezt a napot! 16 éve már, hogy elballagtak az osztállyal, s több lánnyal azóta sem találkoztunk. Pedig van, aki itt lakik a városban, csak valahogy elkerültük eddig egymást (vagy csak én megyek be ritkán a városba hétköznapokon). Sajnos, nem tudott mindenki eljönni, jó lett volna őket is látni...

Először furcsa volt látni a komoly, felnőtt nőket... Hiszen az én emlékezetemben úgy élnek, mint vihogós, vidám fruskák:-D Aztán, ahogy telt az idő, s néztem őket, már mindenkiben felfedeztem a régi arcát. Egyszercsak már mindenki olyan volt, mint annak idején:-D Hoztak a lányok jó pár képet is kirándulásokról, a ballagásról, a gyakorlati helyükön elkapott pillanatokról...

Ami még nagyon megmelengette a szívemet, hogy mennyi-mennyi gyerekük van! Jó dolog, hogy 2-3 gyerek van szinte mindenkinél, s milyen szépek! Az egész picike babáktól a 13-14 éves kiskamaszokig. Az egyik kislányt már tanítom is matematikából.

Sokat beszélgettünk, úgy elrepült az idő, észre se vettük, s már este lett. Remélem, találkozunk még, s az most nem 16 év múlva lesz:-D Lányok, köszönöm szépen a csodás napot!