Ami elromolhat, az el is...

Hát eljött a karácsonyi időszak nálunk is. Jól kezdődik idén ez is, tegnap reggel leállt a kazánunk. Ez szépen keresztül is húzta minden előzetes tervemet, semmi nem úgy alakult, ahogy én azt gondoltam. Elmaradt egypár süti, nem csináltam meg az Éva-napra szánt tiramisu tortát, stb. Ma 3 órai szerelés után az is kiderült, hogy max. 27-én lesz megjavítva, mert a boltok ma nem szombatot tartottak, hanem nemes egyszerűséggel ki sem nyitottak. Így a szerelő nem tud mit kezdeni a dologgal.
Így aztán vettünk még magunknak karácsonyi ajándékokat:-((( Két kis olajradiátort (sajnos nem érnek semmit), meg egy hősugárzót. Jól elvagyunk. Lassan már merészkedek is ki a konyhába, a délelőtti 14 fokról most már kezd emelkedni a hőmérséklet.
Most az ünnepi hangulatom kicsit elpárolgott, de remélem, jönnek azért még jobb napjaink is.
Azért minden kedves olvasómnak kívánok boldog, békés (és meleg!) ünnepeket!

Tigrisem

A múlt héten a tigrisem megszólított a szekrényből: Szeretném, ha befejeznél! :-))) Elő kellett vennem megnézni, hogy is állok vele. 230x153 szem, s már elég sok meg is van belőle. Még tavaly nyár tájékán kezdtem el, igen, még 2006-ban. Most már igazán itt az ideje, hogy a falról nézegethessen bennünket. Ő az enyém lesz, nagyon szeretem a tigrisképeket. Sajnos a mintája nem a legjobb, néha totózok, hogy milyen jelet is látok. Talán ezért is készül olyan lassacskán, néha elment tőle a kedvem, olyankor elsüllyesztettem. De most már addig elölhagyom, míg el nem készül.

Mindjárt itt van a karácsony, még három hét van a suliból addig. Pénteken este-éjjel megvolt az iskolabál is, most már a szünetig nyugis napok jönnek.

Most olyan jó a frissen mosott függönyök illatában üldögélni a szobában, s nézni az ablakban világító hétágú gyertyafényt. Teszek is valami finom illóolajat a párologtatóba, s megyek böködni.

Új könyv

Brigi lányom odaadta az új könyvét, ő már elolvasta. Persze bele kellett kezdenem ebbe is, pedig még többől is van hátra egy pár oldal. Este nekikezdtem, tetszik. Jó az elején az idézet:

"Légy türelemmel minden iránt,

mi megoldatlan a szívedben,

s próbáld magukat a kérdéseket

szeretni. Ne keresd a válaszokat,

amiket nem lennél képes megélni,

ha most kapnád őket.

Mert a lényeg, mindent megélni.

Most éld a kérdéseket.

Talán azután fokozatosan,

észrevétlenül, egy távoli nap

majd megéled a válaszokat."

Rainer Maria Rilke:

Levelek egy ifjú költőhöz

58 éves barátság

Hú, de régen nem írtam már! Pedig történt egy csomó minden, csak olyan fáradt voltam mostanában.
24-én szombaton Szlovákiában jártunk, Senicán. De ez hosszabb történet, előzménye is van.
Anyu szerepelt a szlovák televízióban még valamikor ősszel. Van egy régi szlovák barátnője, 58 éve leveleznek, egy úttörőtáborban ismerkedtek meg Budapesten, amikor a 49-es Világifjúsági Találkozó volt. Dana nem tud magyarul, anyu nem tud szlovákul. S így levelezgettek, képeket küldtek egymásnak, a rövid kis szövegeket meg lefordíttatták valakivel. S azóta sem látták egymást. Aztán egyszercsak nyár végén keresték anyut a szlovák tévétől, hogy szeretnék elhívni egy műsorba, egy régi ismerőse szeretné látni őt. Nem mondták meg, kicsoda, de anyu gondolta, hogy Dana lesz az. Aztán a műsorban meg is történt a nagy találkozás! 28 perces műsor volt ebből, interneten mi is meg tudtuk nézni. Aztán most november 24-re meghívtak Danáék Senicába, ahol laknak. Öcsém vitt bennünket, anyut, aput meg engem.
Nagyon jó volt látni anyuékat, ahogy örültek egymásnak:-) Most tolmács segítségével beszélgetni is tudtak. Egy 82 éves néni volt a tolmács, aki 3-éves korában került el Budapestről Senicára. Gyönyörűen beszélt magyarul, csak ámultam, milyen szépen sikerült megtartania az anyanyelvét! Én tudtam beszélni Danával németül, de régi orosztanárként azért értettem valamit a szlovákból is. Nagyon jól éreztük magunkat, délután még egy szlovákiai magyar folyóirattól is eljöttek riportot csinálni a régi barátnőkkel. Jövőre újabb találkozó lesz, de most majd anyuméknál. Már alig várom!