Ígértem, hogy még írok a kiállításról néhány szót. Egész idáig a képeket rendezgettem, alakítgattam, hogy majd tudjam mutatni nektek is. A blogírásban ez a legmunkásabb dolog, a fotókkal való foglalatoskodás. Észre sem veszed, s órák repülnek el közben. Csoda, hogy én mindig fáziskésésbe kerülök?:-DDD
Visszatérve a kiállításra... 4 éve vágyakoztam, hogy végre én is lássak egy ilyet. A 2006-os évem (a betegségeskedésemen kívül) azzal telt, hogy állandóan mintákat és fázisfotókat nézegettem a neten:-) Az orosz hímzők olyan részletes fotókat tettek fel mindig, hogy csak ámultam és bámultam! Ez volt a hörcsögösködés éve, amikor az ember még mindent begyűjtött, ami xszem volt:-D Ez az év, meg persze a következő... meg a következő:-D De azért már enyhült a láz:-)
Akkoriban csak mások fotóin tudtam követni a kiállításokat, s most végre én is saját szememmel megcsodálhattam a műveket. Nagyon szépeket láttam, s most már tudok tervezőket, címeket kapcsolni sok-sok képhez. Mennyi-mennyi információ gyűlt össze az agyamban a 4 év alatt, mióta először léptem be a hímzős fórumokba:-) S közben jött a sok felismerés: én ezt is szerettem volna már, meg ezt is, ezt is... Mintha nem lenne itthon 30 elkezdett hímzés (s akkor a kötésekről meg néma csönd legyen)!
Közben az is kiderült, hogy Brigi is képes volt végignézni a műveket, pedig nincs oda a hímzésekért:-) S még tetszett is neki sok minden: a tündérek, Monge manói, a szamuráj... Karesznak legjobban a grafika vászonra vitele tetszett, a lányfej. Nekem a kedvencem a sok-sok egyéb között egy pici kis mediterrán képecske, tengerpart, levendulák - először észre sem vettem a sok régi kedvenc között.
S nagyon jó volt Dórival délután újból végignézegetni:-) Még ma is fülig ér a szám, mondhatnám azt is, hogy most boldog vagyok:-D
A kiállítás képeit itt megnézhetitek.