Utolsó nap - az Olimpiai Központ

Ezen a napon mentünk a legtöbbet, az Olimpiai Központban hatalmas távolságok vannak. Ráadásul a végén bőrig áztunk. Tudtuk, hogy eső lesz, mégsem vittünk esernyőt, valahogy eszünkbe sem jutott:-) Szerencsére csak a vége felé jött az eső, amikor már az Olimpiai toronyba mentünk fel. Aztán mire visszarohantunk a metróhoz, úgy néztünk ki, mint az ázott birkák:-) De megérte, nagyon szépeket láttunk!

Hofgarten - Diana Tempel

A Hofgartenbe mentünk be a hirtelen jött zivatar elől. Először minden asztalnál ültek, mire megittuk a jegeskávénkat, már mindenki elmenekült a nyitott részről:-) Fél óra múlva már nyoma sem volt az esőnek, sétálhattunk tovább.

Odaértünk a Diana Tempelhez, s az oszlopoknál leültünk megpihenni. Egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy egyre többen vannak, valami boldog várakozás érződött a gyülekező embereken. Aztán többen lecserélték a cipőjüket, jött egy férfi valami zenelejátszó eszközzel, s elkezdődött egy örömtánc. Először csak egy pár, aztán kettő, három, majd egész sokadalom táncolt. A párok állandóan cserélődtek, volt, aki mindenkivel táncolt egymás után. Akik arra jártak, megálltak nézelődni, volt, aki szintén beállt a táncolók közé, aztán továbbmentek. Nagyon jó hangulata volt az egésznek, egy hatalmas örömérzetet adott ez az összejövetel, még ha csak néztem is, ahogy ők táncoltak. Még nem mondtam, de swinget táncoltak, az ember hirtelen egy kicsit a múltban érezte magát, mintha az 1930-as évek Amerikájába csöppentünk volna.

Amikor hazamentünk, meg is néztem a neten, hogy milyen rendezvény volt ez. Az egyik tánciskola minden vasárnap délután összejön pár órás swingelésre itt a Diana Tempelben, s bárki beállhat közéjük, aki arra jár. Nagyon tetszik ez nekem!

Gyalogos séta

Hát ez a gyenge pontom a pszoriázisos talpam miatt, de azért elég sokat sikerült sétálni. A buszos kirándulás után nagyot sétáltunk München központjában. 

München - városnézés busszal

Második nap városnéző körutazást tettünk busszal. Erről is rakok ide néhány képet.

Buszozás előtt még megebédeltünk egy thai étteremben. Karesszal most ettünk először thai kaját, ízlett. Már sokszor nézegettük itthon is a thai ételeket, de eddig még nem mertük megkóstolni. Lehet, hogy legközelebb már nem tartunk tőle:-)

A nagy utazás

Tovább telnek a boldogságfüzetem lapjai:-)

Egy hete elutaztunk Brigi lányomékhoz Münchenbe. Már nagyon vártuk az utazást, vonattal mentünk, már ez is izgalmas volt, ezer éve nem vonatoztunk. Röpke 6 óra alatt oda is értünk, s végre újra megölelgethettük a gyerekünket és a párját. Ez már nagyon kellett, mert jó-jó a skype, de azért a valódi találkozást nem tudja pótolni. Anyai-apai szívünk megnyugodott, hogy a saját szemünkkel láthattuk, hogy jó helyen laknak, szép lakásuk van, jól érzik magukat.

Csodálatos napokat töltöttünk együtt! Mindjárt az első napon egy klassz hajókiránduláson voltunk a Starnberger tavon. Gyönyörű idő volt, egész délután hajókáztunk, teljesen körbejártuk a tavat. Egy régi álmom valósult meg ezzel, köszönöm:-)